Duna-hidak és a korzó

Látnivalók

1. 

   © Wanderyarns

   ▣9

   Duna-hidak és a korzó · 1. megálló

   Margit híd

   A Margitszigetre vezető megtört francia híd, amelyet 1944-ben véletlenül felrobbantottak, egy villamossal a hídon.

   A hely történetehúzd · 2 kártya

   A Margit hidat Goüin Ernest tervezte, 1876-ban adták át. A folyó közepén megtörik, itt ágazik le a Margitszigetre vezető szárny.

   A híd, amelynek töréspontja van

   Budapest második állandó hídja 1876-ban nyílt meg, a francia mérnök, Goüin Ernest nyertes terve alapján. Ez az egyetlen budapesti híd, amelynek töréspontja van: a Margitsziget csücskénél elfordul, így a két fele szögben találkozik. Összeköti a Nagykörút két végét, és vele együtt a Nyugati és a Déli pályaudvart.

   Goüin alacsonyra és egyszerűre tervezte, mint a párizsi Szajna-hidakat, hogy a kilátás legyen a díszítés. A szigetre levezető rövid ág csak 1900-ban épült hozzá.

   A délután, amikor leomlott a híd

   1944 novemberének elején, amikor a front közeledett Budapesthez, német műszakiak robbanótöltetet szereltek a hidakra. Egy forgalmas szombat délutánon egy véletlen szikra felrobbantotta a töltetet a híd egyik pesti oldali íve alatt. Két újabb ív is leszakadt vele együtt, a rajtuk lévő villamosokkal és emberekkel együtt. A háború utáni vizsgálat nagyjából 600 halottat számolt össze, köztük a hídon dolgozó német katonák közül is több tucatot.

   A hidat a háború után újjáépítették, és 1948 augusztusában nyitották meg teljesen. 1956. október 23-án diákok vonultak át rajta a budai oldalon álló Bem tábornok-emlékműhöz: ez volt a forradalom első felvonulása.

   Mit szeretnél itt?

   🎟 Látogatás🍽 Enni-inni

   • Kívülről ingyen megnézheted

   Következő · 2/10

   Országház

   770 m · kb. 10 perc gyalog

   Úton ide: Országház

   A ház, ami az egypárti államot irányította

   A híd pesti végéről dél felé sétálj el a Jászai Mari tér mellett. A nagyméretű, halvány színű épület a folyóparton, a Széchenyi rakpart 19, egyszerűen csak „Fehér Ház” néven ismert. Az 1900-as évek elején luxus apartmanházként indult liftekkel, központi fűtéssel és beépített porszívórendszerrel. Háborús sérülések után a Belügyminisztérium székhelye lett, és az állambiztonsági szolgálat használta; 1961-től a rendszerváltásig a vezető kommunista párt központja volt. Ma a parlamenti képviselők irodáinak ad otthont – az épület, ami az egypárti államot irányította, most a megválasztott képviselőket fogadja. Tartsd a folyót jobb oldalon: a Parlament tornyai már jóval azelőtt feltűnnek előtted, mielőtt odaérnél.

   ↗ Útvonaltervezés (Megnyitás Google Térképen)◉ Mutasd a térképen

   Hiba jelentése ennél a megállónál
2. 

   © Wanderyarns

   ▣9

   Duna-hidak és a korzó · 2. megálló

   Országház

   Neogótikus parlament a Duna partján, tornyokkal és kőcsipkékkel, amelyeket a budai oldalról látsz a legjobban.

   • 🚶10 perc a(z) 1. megállótól
   • 🎟Külön jegy kell

   A hely történetehúzd · 9 kártya

   Magyarország Országháza a Duna pesti partján áll. Neogótikus épület, Steindl Imre tervezte, és 1902 óta használják. Tornyai, ívei és kőcsipkéi meghatározzák a város rakpartjának képét.

   Szemétgödörtől a nemzet teréig

   Az előtted elterülő tér Hild János 1804-es terveként indult: az északi fele lakóházaknak, a déli fele piacnak. Egyik sem valósult meg. A talaj egy nagy gödörbe és szemétlerakóba süllyedt, és 1844-től kezdték feltölteni – valószínűleg ezért hívták Tömő térnek. A hadsereg kis kikötőnek és járműtárolónak használta.

   Amikor 1885-ben elkezdett itt emelkedni a Parlament, a régi név már nem illett hozzá. 1898. május 12-én a „kevésbé elegáns” Tömő térből Országház tér lett. Az 1918-as forradalom után Krúdy Gyula író néhány hónapra Köztársaság térre nevezte át; 1927-ben, Kossuth Lajos születésének 125. évfordulóján kapta a ma is viselt nevét: Kossuth Lajos tér.

   Egy ország parlament nélkül

   Évszázadokig Magyarország országgyűlése Pozsonyban, a mai Bratislavában ülésezett. Amikor 1848-ban Pestre költözött, az öreg Vigadóban tartották, 1861-től pedig a Nemzeti Múzeumban. 1865-ben a Képviselőháznak egy átmeneti megoldása lett: Ybl Miklós Sándor utcai épülete, amit 800 munkás körülbelül három hónap alatt épített fel. Az 1867-es kiegyezés ott született, miközben a felsőház még mindig a Múzeumban ülésezett.

   Egy állandó otthont 1880. december 14-én törvénybe iktattak. Nagyszabásúnak kellett lennie – és gyorsan elkészülnie: a Parlament az 1896-os millenniumi ülésszakát, ezer évvel a magyar honfoglalás után, az új épületben akarta megtartani, így a terveket és az ütemtervet is ehhez igazították.

   Két kupola, egy gót győztes

   Tisza Kálmán miniszterelnök bizottságot hozott létre Weber Antal és Ybl Miklós építészekkel. Ybl vázlata a Duna torkolatánál, egy kert mögött helyezte el az épületet. Andrássy Gyula gróf az ellenkezőjét akarta: közvetlenül a folyóparton, hosszú homlokzatával a víz felé nézve. Az 1882-es pályázat mindkettőt megengedte.

   Mintegy húsz terv érkezett. Hauszmann Alajosé volt az egyetlen, amely merőlegesen helyezkedett el a folyóra, neoreneszánsz stílusban, két egyenlő kupolával egymás mögött – ez nem tetszett a zsűrinek, bár így is díjat nyert. 1883. május 27-én a bizottság úgy döntött, hogy az épületnek neogótikusnak kell lennie, valószínűleg Andrássy tanácsára, a londoni Parlamentet szem előtt tartva. Csak egy pályázó használt ilyen stílust: Steindl Imre.

   Húsz év a Tömő téren

   Az első kapavágás 1885. október 12-én történt a Tömő téren, miután egy 1884-es törvény heves vita után, a költségekről és a stílusról, jóváhagyta Steindl tervét. A bokrétaünnepre 1894. május 5-én került sor. A millennium tiszteletére a központi szárny a főbejárattal készült el először, 1896 nyarán.

   Steindl Imre, aki tervezte az épületet és vezette a munkálatokat, nem láthatta kész állapotban: 1902. augusztus 31-én hunyt el, néhány héttel az átadás előtt. 1902. október 8-án tartotta itt első ülését a Képviselőház.

   Köztársaságok, háború és egy vörös csillag

   1918. november 16-án az egykori parlament megtartotta utolsó ülését és feloszlatta magát, majd még aznap kikiáltották a Magyar Köztársaságot a téren.

   Az 1944–45-ös ostrom idején az épület célponttá vált. Amikor 1945. január 1-jén megkezdődött a szovjet támadás Pest ellen, Lazko vezérőrnagy 30. lövészhadtestének az északi szárnyon azt parancsolták, hogy harcolja át magát a Dunáig a Parlamentnél. Az épület súlyosan megrongálódott.

   Az újjáépítés szinte azonnal megkezdődött. 1946. február 1-jén ismét köztársaságot kiáltottak ki itt, több százezer ember előtt. 1948. január 30-án öt új Tr 5-ös busz, az első új tömegközlekedési jármű Budapesten a háború óta, felhajtott az Alkotmány utcából a Parlament főbejáratához, ahol Bán Antal miniszter „a magyar újjáépítés új mérföldkövének” nevezte azt.

   1950. augusztus 20-tól vörös csillag állt a kupola tetején. Negyven évig maradt ott.

   1956. október

   1956. október 23-án este körülbelül 200 000 ember töltötte meg a teret, hogy meghallgassa Nagy Imre beszédét a Parlamentből. Két nappal később, október 25-én határőr egységek és szovjet tankok tüzet nyitottak a fegyvertelen tömegre az épület előtt – „Véres csütörtök”.

   Ugyanaz az erkély, 33 évvel később

   1989. október 23-án délben – az 1956-os forradalom évfordulóján – Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke és ideiglenes köztársasági elnök a Parlament erkélyéről, arról, amelyről Nagy Imre is beszélt 1956-ban, kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Tízezrek álltak a téren. 1990. január 31-én a vörös csillag lekerült a kupoláról, és egy másolat került vissza az eredeti oromdíszből.

   Itt őrzik a Szent Koronát

   A Szent Korona 1978-ban tért haza az Egyesült Államokból: január 6-án Cyrus Vance amerikai külügyminiszter adta át a Kupolateremben. 2000. január 1. óta a Koronát, az országalmát, a jogart és a kardot itt őrzik.

   A Kupolaterem a nemzet búcsúzásának helye is: Teleki Pál miniszterelnököt 1941-ben itt ravatalozták fel, 1993-ban pedig csaknem negyedmillió ember vonult el Antall József ravatala előtt. A régi Felsőházi terem a Képviselőházi terem tükörképe, ma fogadásokra használják. A világ első parlamenti múzeuma 1929-ben nyílt meg az északi szárnyban, 2015-ben pedig újra megnyílt a Látogatóközpontban.

   Az ország tüntetéseinek tere

   A képviselők beköltözése után hónapokon belül, 1903 februárjában már az első tüntetéseknek adott otthont a tér. 1903 márciusában egy pártgyűlés vonult itt fel; 1905. szeptember 15-én mintegy 100 000 munkás követelte a választójogot. Köztársaságokat kiáltottak ki itt 1918-ban, 1946-ban és 1989-ben, tömegek jöttek, hogy meghallgassák Nagy Imrét 1956-ban – ha hallatni akarod a hangod Magyarországon, még mindig ide jössz.

   Emberek itthúzd tovább · koppints az olvasáshoz

   • AAlajos HauszmannArchitect
   • IImre SteindlArchitect
   • IImre NagyPrime Minister
   • MMátyás SzűrösSpeaker, interim President
   • PPál TelekiPrime Minister
   • JJózsef AntallPrime Minister

   Itt van méghúzd több helyért

   • © Wanderyarns
     In memoriam 1956. október 25. (Kossuth tér)

     Emlékmű a tér alatt azoknak, akiket 1956. október 25-én az Országház előtt lelőttek.

     Odajutás
   • F
     Földművelésügyi Minisztérium (Kossuth tér 11)

     A minisztérium a Parlamenttel szemben áll, a Kossuth tér túloldalán. Nézd meg közelebbről a kőhomlokzatát: ma is őrzi 1956. október 25. emlékét.

     Odajutás
   • © Wanderyarns
     Tisza István emlékmű (Kossuth tér)

     Egy miniszterelnök emlékműve: a háború után elbontották, 2014-ben pedig ugyanarra a helyre építették újra.

     Odajutás
   • © Wanderyarns
     Igazságügyi Palota (Kossuth tér 12)

     Magyarország legfőbb bíróságának épült, aztán fél évszázadig múzeumként működött.

     Odajutás
   • © Wanderyarns
     Nemzeti Összetartozás Emlékhelye

     Egy 100 méteres rámpa, amelyet több mint 12 000 város és falu neve szegélyez.

     Odajutás

   Mit szeretnél itt?

   🎟 Látogatás🍽 Enni-inni

   • Kívülről ingyen megnézheted, és be is mehetsz
   • Jegyek 14 000 Ft-tól

   Minden időpont és ár

   • Vezetett túra

     Vezetett túra az Országházban

     Nyitvatartás

     H–V	08:00–18:00

     Winter (Jan-Mar) (jan. 1. – márc. 31.)

     H–V	08:00–16:00

     Summer (Apr-Oct) (ápr. 1. – okt. 31.)

     H–V	08:00–18:00

     Winter (Nov-Dec) (nov. 1. – dec. 31.)

     H–V	08:00–16:00

     Visitor Centre opening hours. Tours are 45 minutes at timed slots sold on Jegymester; visits can be cancelled at short notice for parliamentary or state events.

     Jegyek

     EU-s állampolgár · Ticket for EEA citizensEEA nationals or residence-card holders	7000 Ft
     Diák · Student ticket for EEA citizens (6–24 éves korig)EEA nationals or residence-card holders; proof of eligibility required	3500 Ft
     Felnőtt · Ticket for non-EEA citizens	14 000 Ft
     Diák · Student ticket for non-EEA citizens (6–24 éves korig)Proof of eligibility required	7000 Ft
     Ingyenes · Visitors under the age of 6 (0–5 éves korig)	0 Ft
     Családi · Family ticket for EEA citizens (adults)EEA. Per person. Family tickets need at least one child (0-14) and one or two accompanying adults; max 2 adult and 3 child tickets.	4900 Ft
     Családi · Family ticket for EEA citizens (students) (6–14 éves korig)EEA. Per person. Family tickets need at least one child (0-14) and one or two accompanying adults; max 2 adult and 3 child tickets.	2450 Ft
     Családi · Family ticket for non-EEA citizens (adults)Per person. Family tickets need at least one child (0-14) and one or two accompanying adults; max 2 adult and 3 child tickets.	11 200 Ft
     Családi · Family ticket for non-EEA citizens (students) (6–14 éves korig)Per person. Family tickets need at least one child (0-14) and one or two accompanying adults; max 2 adult and 3 child tickets.	5600 Ft

     Foglalás nem kell

     Hivatalos weboldalEllenőrizve: 2026. okt. 1.

   Következő · 3/10

   Cipők a Duna-parton

   440 m · kb. 6 perc gyalog

   Úton ide: Cipők a Duna-parton

   A budai látkép egy képkockán

   Sétálj a rakparton, úgy, hogy a víz jobb oldalon legyen. A folyó túloldalán a teljes budai látkép felsorakozik egy képkockán: a Várnegyed, a Mátyás-templom tornya és a Halászbástya fehér tornyai. Esténként, amikor mindkét part kivilágított, ez a rövid szakasz az egyik legjobb ingyenes kilátást nyújtja a városban. A melletted futó sárga villamos a 2-es vonal, amely a túra nagy részén a pesti rakparton halad. Lassíts le, ahogy közeledsz a következő megállóhoz: ez egy emlékmű, és az emberek gyakran csendben állnak ott.

   ↗ Útvonaltervezés (Megnyitás Google Térképen)◉ Mutasd a térképen

   Hiba jelentése ennél a megállónál
3. 

   © Wanderyarns

   ▣2

   Duna-hidak és a korzó · 3. megálló

   Cipők a Duna-parton

   Hatvan pár vascipő a pesti rakparton, ahol a nyilas fegyveresek 1944–45-ben zsidókat lőttek a Dunába.

   • 🚶6 perc a(z) 2. megállótól

   A hely történetehúzd · 2 kártya

   Holokauszt-emlékmű a pesti oldalon, a Parlament előtt: hatvan pár öntöttvas cipő, Can Togay és Pauer Gyula alkotása (2005). Azokra emlékeztet, akiket 1944–45-ben a folyóba lőttek.

   Vedd le a cipődet

   1944–45 telén a nyilas fegyveresek zsidókat hoztak ide, a Duna partjára, megparancsolták nekik, hogy vegyék le a cipőjüket — a cipő értékes volt, el lehetett adni —, majd a víz szélén agyonlőtték őket, hogy a folyó elvigye a holttesteket.

   2005-ben Togay Can filmrendező emlékművet tervezett az áldozatoknak, és Pauer Gyula szobrászművésszel együtt valósította meg: hatvan pár vascipő, korabeli cipők mintájára öntve, a kőpart szélén hagyva, mintha viselőik épp az imént léptek volna ki belőlük.

   Egyetlen mondat, nevek nélkül

   A cipők mögött a partfal negyven méteres szakaszán öntöttvas táblák egyetlen mondatot hordoznak: azok emlékére, akiket 1944–45-ben a nyilas fegyveresek a Dunába lőttek.

   Nevek nincsenek, az emlékmű szándékosan egyszerű. A látogatók maguk egészítik ki: a cipőkben és körülöttük általában gyertyákat, virágokat és apró köveket találsz. Az Országház közvetlenül a hátad mögött áll — a lövések a város szívének szeme láttára dördültek el.

   Nevek és fogalmak

   Nyilaskeresztesek▾

   A Nyilaskeresztes Párt Magyarország fasiszta, antiszemita pártja volt; német támogatással 1944. október 15–16-án ragadta magához a hatalmat, uralma azzal ért véget, hogy 1945 tavaszán szovjet csapatok szállták meg Magyarországot.

   Háttér

   SS▾

   Az SS a náci Németország pártrendőrsége és katonai alakulata volt; ez működtette a koncentrációs és megsemmisítő táborokat.

   Háttér

   Holokauszt Magyarországon▾

   Az 1944-es német megszállás után mintegy 437 000 zsidót deportáltak Magyarország vidéki területeiről, többségüket Auschwitzba; további ezreket gyilkoltak meg Budapesten 1944–45-ben.

   Háttér

   Mit szeretnél itt?

   🎟 Látogatás🍽 Enni-inni

   • Kívülről ingyen megnézheted

   Hiba jelentése ennél a megállónál

4. még 7 megálló · túra 4,99 €

   A teljes történet, a bennfentes tipp, az emberek és a rejtvény a túrával együtt jár.

   Kérem, hogy a megvásárolt digitális tartalomhoz azonnal hozzáférjek, és kifejezetten hozzájárulok, hogy a teljesítés most megkezdődjön. Tudomásul veszem, hogy ezzel elveszítem a 14 napos elállási jogomat.Igen, kérek e-mailt az új Wanderyarns túrákról és hajszákról. Bármikor leiratkozhatok.Túra feloldása · 4,99 €Öttúrás csomag — 14,99 €

   Vagy a Budapest-bérlet: 35,99 € a város minden sétájára. Árak

   Másnap küldünk egy e-mailt, amelyben megkérdezzük, milyen volt. Ezt kikapcsolhatod.